A lányok kisétáltak az ajtón.
-Üljünk fel az óriáskerékre-javasolta Mary.
Taxival elmentek a London Eye-ig.-De szép!-mondta Mary.
31,99 font-szólt a jegyárus.
Oh, én tériszonyos vagyok-gondolta Nataly.
-Gyere!-győzködte Mary. Az óriáskerék elindult.
-Nem is olyan rossz-közölte Nataly.
Fentről nagyon szép volt a kilátás.
Szinte egész Londont látták.
-Vége?-kérdezte Mary.
-Igen-mondta Nataly.
-Együnk fagyit! Fizetem!-szólt Mary.
-Három gombóc csokit és három gombóc epret kérek-mondta Nataly.
Mary fizetett a fagylalt árusnak.
-Ez nagyon finom!-örültek a lányok.
-Megnézzük otthon a Mama Mia-t?
-Igen-válaszolt Mary. 45 perc múlva…
-Kezdődik!...
Amikor már a vége felé voltak:
-Szegény Donna, nagymama lett-közölte Mary.
-Inkább így:szegény Donna, már nincs- egészítette ki Nataly.
-Nekem így jobban tetszik:szegény Abba, vénséges az összes.
-De még élnek!-tette hozzá Nataly.
-Vége?
-Igen.
-Mi lesz ha New Yorkban valami oknál fogva össze találkozunk a szülőkkel?-tudakozódott Mary.
-Ez lehetetlen-válaszolta Nataly.
-El se hiszem hogy Amerikába megyünk!-álmodozott Mary.
-De csak 15 óra múlva.
-A Niagara vízesést is megnézzük?
-Igen.
-Mit együnk?
-Hát, maradt egy kis tökfőzelék-mondta Nataly.
-Inkább együnk omlettet!-javasolta Mary.
-Nekem mindegy.
10 perc múlva kész is lett.
-Ez nagyon finom-jelentették ki.
Ez után Nataly elkezdett olvasni egy Sherlock Holmes könyvet.
-Ezt a könyvet nem lehet érteni! Nem tudom hogy lehettek a szülők ilyen agyhalottak hogy ezt olvasgatták?!
-Elmekórházban írták-szólt Mary.